Önbizalomhiányos a gyerekem, mit tehetek érte?

Ötgyermekes családanya válaszol

Az önbizalomhiányos gyermek gátlásos, félénk, alulértékeli a saját képességeit, folyton megkérdőjelezi a lehetőségeit, kételkedik tetteinek sikerében. Az önbizalomhiány örökölhető is, de nagyon sok múlik a szüleinktől, a környezetünktől látott példán is. Szülőként sokat tehetünk annak érdekében, hogy csak egészséges mértékű elégedetlenséget éljen meg gyermekünk, és boldog felnőtté váljon. Elég a pozitív hozzáállás.

Ötgyermekes családanya válaszol

Nemrégiben az egyik nagy, játékbabákat gyártó vállalat kampányt indított a nők önbizalmának növelésére, tehetségük kibontakoztatására. Ezt hallva tettem fel a kérdést magamban, miért is kell erre kampányt indítani? Még a XXI. században is, évszázadokkal a feminizmus megjelenése és kiteljesedése után is ösztönözni kell a lányokat? Sajnos igen. Sőt, ahogy én látom, a mai világban mindkét nem önbizalmát egyengetni kell.

A példa ragadós

A mindennapjainkba végérvényesen beköltöztek a világsztárok. Követhetjük az életüket a közösségi platformokon, amint egész nap ráérnek az edzőteremből posztolgatni, és van rá keretük, hogy a leginkább megfelelő, egészségesnek minősített táplálékot fogyasszák. Bőrük csodálatos a minőségi kozmetikumoktól, és van szakembergárda körülöttük, aki segít mindig a legjobbat, leghelyesebbet magukra kenni.

Egy átlagember átlag élete, átlag tudásszintje, átlag keresete azonban nem ad rá lehetőséget, hogy mindenből a legjobbat adja meg önmagának, és a családjának. Így rengeteg frusztráltságot él meg férfi és nő, kisfiú és kislány egyaránt. Mert amíg a celebeinket istenítjük, magunk felé erős kritikával élünk. A 11 éves lányom ma azon aggódik, hogy nagy a hasa, pedig olyan vékony, hogy tűbe lehetne fűzni, korábban abból voltak vitáink, hogy reggelenként az arcát kifestve akart csak elindulni. A nagyfiaim olyan parfümfelhőt hagynak maguk után, amit egész délelőtt szellőztethetek. Az 5 évesem pedig csak a "menő" cuccokat akarja hordani, pedig egy kis vidéki, katolikus óvodába jár. Ezeket a szokásokat, igényeket nem én neveltem beléjük, ezekhez példát nem tőlem láttak.

Persze az, hogy egy gyerek igényes önmagával szemben, az remek dolog! De abban a pillanatban, amikor a saját elvárása túlnő a lehetőségein, az konfliktust és feszültséget okozhat. Bár szerintem még ezzel sincs igazán baj, hiszen ez az elégedetlenség ösztönző is lehet. A baj akkor van, ha állandósuló elégedetlenséggel van dolgunk. Ha a gyermek nem tudja magát megdicsérni, és nem képes hosszabb távon a jelenlegi pillanatban megélni az elégedettséget.

Mit tehet a szülő?

Hogy kiegyensúlyozott gyermeket neveljünk, annak alapjait mindenképpen csecsemőkorban, a kicsi születésének pillanatában (ha lehet, még prenatális korban) kell letenni. A gyermekeimet mindig, sok mindenért megdicsértem már kisbabakorukban is, ezt tanácsolom mindenkinek. Dicsérjük, ha ügyesen emeli a fejét, ha szépen tartja a lábujját, ha sikeresen büfizik. Ha szülőként rászokunk a dicséretre, azzal gyermekünk önbizalmának óriási támogatást, segítséget adunk.

Amit SOHA NE mondj a gyerekednek

- Ne ócsárold, ne mondd neki, hogy mennyire ostoba, tehetetlen, vagy eszetlen! Ezektől a szavaktól pontosan azzá válik, amit mondtál neki!
- Kritikát megfogalmazni ezerféle módon lehet. Ügyelj rá, hogy az a megfelelő mértékű legyen, soha ne legyen túlzó!
- Ne vádold! Ne akarj belőle bűnbakot csinálni, még akkor sem, ha tényleg ő követett el valamilyen hibát!
- Tettleg vagy lelkileg se bántalmazd! Inkább mondd neki, hogy ez most nagy hiba volt, rosszul esett, de ettől még ugyanúgy szereted! Biztasd, hogy legközelebb jobban fog sikerülni!

Mit tegyél, hogy növeld gyermeked önbizalmát?

- A legfontosabb, hogy Te magad légy kiegyensúlyozott állapotban. Zaklatottan nem lehet jó döntéseket hozni.
- Gyermekedet annyira tudod jól nevelni, amennyire békében élsz önmagaddal. Igyekezz önmagad elfogadó, jó barátjává válni!
- Ha gyermeked rosszat tesz vagy rosszul végez el valami feladatot, tartózkodj az ingerült reakcióktól. Igyekezz higgadtan elmagyarázni neki, hogy az amit tett, miért rossz. Ajánld fel a segítségedet, és tegyétek meg együtt, lépésről-lépésre figyelve, elemezve a tevékenységét, miközben folyamatosan kedvesen drukkolsz neki.
- Ha látod, hogy le van hangolva, a lelke össze van törve, ne szidd le! Inkább tudakold meg tőle, mi a helyzet vele. Ha elutasítja a válaszadást (ami egy kamasznál szinte alap), akkor kérd meg, menjen segíteni neked, hangsúlyozva azt, nélküle nem megy!
- Igyekezz mindig az adott helyzetre reagálni. Ne emlegesd fel neki a régmúlt ügyetlenségeit, sikertelenségeit!
- Minden nap fejezd ki neki szeretetedet! Ismerd meg az ő szeretet nyelvét, hogy az általa elfogadható, megérhető módon mutasd ki azt, mennyire fontos a számodra!

Minden szülőnek önmagában kell tisztáznia, hogy mit vár el a gyermekétől. Sajnos még mindig ösztönösen női-férfi szerepek szerint ítéljük meg, és próbáljuk irányítani a gyermekünket. Bár saját tapasztaltból tudom, hogy kitartó és tudatos munkával nagyon jól fejleszthető az önértékelés, nekem személy szerint is szerencsém volt. Az én anyukám csak azt akarta, hogy boldog legyek. Ezzel megadta nekem a lehetőséget mindannak a kibontakoztatására, ami bennem létezett valaha is. Mivé váltam ez által? Egy olyan emberré, aki bármire képes. Végtelen önbizalmat kaptam tőle. Ami nem önhittség, mert ismerem a saját határaimat is.

Ha erre törekszünk szülőként, már megalapoztuk gyermekünk boldogsághoz vezető útját

 

Szerzőnk: Mészárosné Kis Edit, ötgyermekes édesanya, baba- és szülőfejlesztő. Holisztikus tanácsadóként az asztroangyal.hu oldalon olvashatsz még tőle az önbizalomról a Sikered titkai rovatban