Ady: Ahol emberi hangon beszélnek egymással

Bemutatkozik a XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium

Bemutatkozik a XIII. kerületi Ady Endre Gimnázium

Cikkünk előző részében (a letölthető SZKUL magazinban) a nívócsoportos oktatásról és a nyelvi előkészítő osztály (NYEK) előnyeiről esett szó. Most a bekerülési esélyekről, a felvételi folyamatról, és a mobilhasználatról kérdeztük Szalai Bernadett igazgató asszonyt.

Ady Endre Gimnázium 

  • Mennyire nehéz bekerülni az Adyba?

Évek óta nem kerül be hozzánk olyan gyerek, aki 140 pont alatt teljesít. Hogy ennek az elért pontszámnak mi az összetétele, az nagyon változó.

Minden tagozatunkon úgy alakul ki a végső felvételi pontszám, hogy az általános iskolai eredmények alapján számolt pontok (ez max. 50 pont lehet), a központi írásbeli pontszámai (ami max. 100 pont lehet), és a saját szóbeli felvételinken szerzett pontszámok (max. 50 pont) együtt adják ki az eredményt. Ez a három komponensű felvételi azért szerencsés, mert a különböző habitusú gyerekek esélyegyenlősége nagyobb. Aki írásban erősebb, de izgul szóbelin, annak is esélyt ad ez a struktúra, de aki kicsit elrontotta a központi írásbelit, de egyébként jó tanuló, készülős gyerek, az a szóbelivel tud javítani.

A szóbeli felvételire azonban nem kap mindenki behívást, csak aki a hozott pontok és az írásbeli pontok alapján elérte a bekerülési határt.

A nagymértékű túljelentkezés miatt a szóbelire behívhatók létszámát korlátoztuk. A nyelvi előkészítővel induló osztály szóbelijére például 200 tanulót hívtunk be, a legalacsonyabb pontszám 102 pont volt.

  • A szóbeli nem csak egy könnyed, kötetlen felvételi beszélgetés?

Nálunk a szóbeli felvételin a beszélgetés egy konkrét téma köré épül, amely témákat a felvételi tájékoztatónkban jó előre megadjuk. A 2019/2020-as tanév tájékoztatója a honlapunkon október óta fent van. Ezekből a megjelölt témakörökből húzó tételek vannak, így jobban kiküszöbölhető a mi szubjektivitásunk.

Az előre megadott témák egyébként kapaszkodót is jelentenek a jelentkezőknek, mert tudják, mire kell számítaniuk, tudnak azokra készülni.

  • Akkor a szóbeliben inkább lehetőséget kell látni, és nem még egy nehezítő tényezőt?

Pontosan. Sok iskola nem tart szóbelit, de mi ehhez évek óta ragaszkodunk, mert fontosnak tartjuk, hogy egyszer mindenképpen találkozzon a tanuló és a vágyott iskola. Bár azt nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy a velünk szemben ülő gyerek ide vágyik-e, vagy más iskola számára a fontosabb.

  • Ezt úgy érti, hogy a gimnáziumnak hivatalosan nincs rálátása arra, hogy a tanuló hányadik helyen jelölte meg a felvételi sorrendjében?

Igen. De mi lehetőséget látunk ebben: a végül felvett tanulóktól sokszor halljuk vissza azt, hogy a szóbeli vizsga után sorrendet módosítottak.

Lehetséges, hogy a szóbelin szerzett jó benyomás, egy sikeres szereplés arra készteti a tanulót, hogy korábban jobbnak, erősebbnek, szimpatikusabbnak gondolt iskolával megcserélje az Adyt.

  • A szóbelin értékelt gyerekekről nem tudja az iskola, hogy találkozik-e velük a felvételi eljárás végén?

Nem, ezt a központi szoftver dönti el a jelentkező által szerzett pontok alapján.

  • Mennyire más lenne a helyzet, ha a gyerek választási helyzetbe kerülhetne, és ő (meg szülő) dönthetné el, melyik iskolába megy a végén.

Ez megbonyolítaná a jelentkezést, és kivitelezhetetlen is lenne. Mi már május 16-án előzetes szülői értekezletet tartunk a felvett gyerekek szüleinek, mert döntést kell hozni a második nyelv választásáról, és előzetes szintfelmérőt kell írni angolból, hogy tudjuk, kinek milyen tankönyvet rendeljünk.

  • A nyolcadikosok hogyan ismerkedhetnek az iskolával? Létezik felvételi előkészítő?

Felvételi előkészítőt az iskolák nem tarthatnak.

De sokféleképpen ismerkedhetnek az iskolával a tanulók: vannak nyílt napjaink, felvételi tájékoztatók, nyílt órákat biztosító napok, ezek dátumai októberben-novemberben kerülnek ki az iskola honlapjára.

Tavaly négy alkalommal is szerveztünk tájékoztató napot kimondottan a szülők számára, rendszerint 100-150 fő részvételével. Vannak olyan versenyeink az év folyamán, amelyeket általános iskolásoknak szervezünk például biológia, történelem tantárgyakból, tehát rendszeresen járnak a falaink között a kisebbek. Valamint létezik az Ady Endre Gimnáziumi Alapítvány, amely kisebb díjazással járó szakkörök tartásával (tavaly például matematika, anyanyelvi és angol nyelvi szakkör indult), lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerekek még jobban bekukucskálhassanak a gimnáziumba. De a honlapunkon rendszeresen vannak fent az iskolai eseményekről cikkek, fotók, ez is jó ismerkedési lehetőség.

  • Hányan tanulnak Önöktől tovább a felsőoktatásban?

Van válaszom, de óvatosan bánnék azzal, hogy csak ezen mérőszám alapján ítéljem meg az iskolánk sikerét. 70-75 százalék azoknak a gyerekeknek aránya, akik visszajeleznek nekünk arról, hogy a végzős évük után a felsőoktatásban tanulnak tovább.

 De semmiképp sem szabad kudarcnak elkönyvelni azt a 25 százalékot, akik nem az egyetemet, hanem mondjuk a felsőfokú szakképzést, az OKJ képzést választják.

Például egy biológia fakultáción végzett tanulónk, ha az érettségije mellé gyógymasszőr képesítést szerez, miközben nyelvet is tud, biztos, hogy tele lesz kliensekkel. De számtalan oka lehet annak, hogy valaki nem az egyetemet választja a középiskola befejezése után, vagy nem azonnal megy egyetemre: külföldre megy nyelvet tanulni, vagy túl erős egyetemeket jelölt meg, és elsőre nem sikerült a felvételije, az nem jelenti azt, hogy egy év múlva nem próbálja meg újra. Sőt, azt a választást is hiba kudarcnak tartani, ha a tanulónk az érettségije után a családi háttér miatt dolgozni kezd, és mondjuk pénztárosként helyezkedik el. Mert az is lehet, hogy ő a családjában az első, aki érettségi bizonyítványt szerzett.

  • Nagy hagyománya van annak, hogy jeles sportolók kerülnek ki az Ady Gimnázium iskolapadjaiból?

Igen. Hogy a fiatal büszkeségeinkről is szó essen: iskolánk tanulója a 18 éves Mayer Fruzsina jégkorongozó, akinek a női válogatott hátvédjeként nagy érdemei voltak abban, hogy a csapat a napokban kijutott a világbajnokságra (2019. áprilisában, amikor a cikk készült – a szerk.). De hozzánk jár a most érettségiző Varga Ádám, hatszoros ifjúsági világbajnok kajakos is.

Digitálisan mennyire jól felszerelt az iskola?

Mindig lehetne jobb a helyzet… De van három jól felszerelt informatika termünk, ahol az oktatáson túl érettségiztetünk is. Nálunk minden gyerekre jut egy gép, tehát mindenki önállóan tud dolgozni az órákon. Az osztályokban vannak digitális táblák vagy kivetítők. Bár a mobiltelefont alapvetően ki kell kapcsolni, néha mégis használtatjuk órán. Hamarosan wifi is lesz az egész épületben, így a mobil is jobban bevonható lesz az oktatásba, de okos egyensúlyt szeretnénk tartani. Iskolánkban ECDL-vizsgaközpont is működik, a vizsgákra felkészítjük a tanulókat.

 

Szalai Bernadett igazgató asszony

Ha azt kérdezik, igazgatóként mire vagyok a legbüszkébb az iskolával kapcsolatban, mindig azt mondom, hogy az „emberi hangra” – mondja Szalai Bernadett igazgató asszony. - Hogy a tanárok és a diákok jól ismerik és megértik egymást, hogy közvetlen és támogató a viszonyuk, és az egy évfolyamra járó diákok közt is sok a baráti kapcsolat.

Ezt bizonyította a Találkozások hete rendezvénysorozat is, amelyen korábbi diákjainkat hívtuk meg jubileumi beszélgetésre. Iskolánk diákja volt például Járai Máté Jászai-díjas színész, Fazekas-Zur Krisztina kétszeres olimpiai bajnok, világbajnok kajakozó, Dancsecs Ildikó kortárs író, dramaturg, Marosán Miklós, az állatorvosi egyetem docense, többek között velük szerveztünk beszélgetéseket jelenlegi diákjaink számára. A különböző életutak, sikerek, eredmények az iskolát igazolták, hogy már régóta jól működnek a dolgok a falaink között.

Ha engem kérdeznek, nincs itt semmilyen titok. Működik a rendszer: az Adyban az sávos órákon évfolyamonként kerülnek csoportba a gyerekek, nem az ábécé vagy az osztályba sorolás alapján.

De ne felejtsük el, a rendszert kialakítani és működtetni is kell. Ebben nagy szerepe van a gimnázium stabil, elkötelezett tantestületének és Szalai Bernadett igazgató asszonynak, aki maga is ezer szállal kötődik az iskolához: még ötödéves egyetemistaként kezdett óraadóként dolgozni az Adyban, jelenleg is tanít, francia nyelvet. 15 évig iskolaigazgató-helyettes volt, majd 2013-ban igazgatónak választották, tavaly pedig megújították a kinevezését újabb öt évre. Talán enélkül a mély kötődés nélkül nem menne…