Nem minden informatikus kocka

Interjú Pászty Györggyel az Invitech informatikai igazgatójával

Az informatikát régen egy nagyon műszaki, mérnöki területnek tartották, vagy sokan a rendszergazdákkal, esetleg a számítógépszerelőkkel azonosították. Ma inkább az a kép él sokak fejében, hogy az informatikusok kockák, akik magányosan merednek a villogó monitorra, és a klaviatúrát verik. De tényleg ilyen az informatika? Szülőként ezt szánjuk a gyerekeinknek?

Kiből lehet jó informatikus?

Az informatika nagyon megváltozott az elmúlt időszakban, hiba lenne így gondolni rá. Az informatika ma már egy támogató, a mindennapi életünket segítő, jobbá tévő terület, és nagyon sok embernek nyújthat szakmai örömet. Hiszen nagyon sokféleképpen tudunk az emberek munkáján és életén segíteni, nemcsak úgy, hogy összerakunk egy számítógépet, ami működik.

  • Több tízezer betöltetlen informatikusi állás van jelenleg a magyar munkaerőpiacon. Az Invitech, amely informatikai és távközlési megoldásokat szállít nagyvállalatoknak, és több, mint 600 dolgozója van, hogyan tud talpon maradni?

Senior kollégákból valóban nagy a hiány, fejlesztőmérnököt találni szintén nagyon nehéz. Mi az Invitech-nél azonban szeretünk junior kollégákkal dolgozni.

  • Kik a juniorok?

A juniorok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, ők akár a középsuli vagy a főiskola után, szakmai gyakorlat nélkül felvett informatikusok, akiket junior fejlesztőnek is szoktunk hívni. Ők nem ismerik a nagyvállalati környezetet, valószínűleg nem tudják, hogyan kell összeállítani egy komplett alkalmazást, de a programozás alapjait már ismerik, nagyon nyitottak, lelkesek és szeretnek új dolgokat tanulni.

  • Akkor ők gyakornokok?

Nem. A gyakornokok azok lennének, akik a tanulás mellett választják a munkát, és miközben tanulnak, igyekeznek gyakorlati tapasztalatot is szerezni egy vállalatnál. Én úgy látom, ma már egyre elterjedtebb ennek a fordítottja is, amikor a kollégát  a munkaadója küldi az egyetemi felvételire, vagy továbbképzésre, és támogatja őt tanulás közben. Nálunk is van erre példa, és bizonyos mértékben jobban hasznosítható a felsőfokú képzés, ha az embernek közben van szakmai gyakorlata is.

  • Tehát a középiskolában informatikai szakon végzettek nemcsak az egyetemen tudnak továbbtanulni?

A magyar egyetemek egy része nagyon erős, de nagyrészt elméleti tudást ad, miközben arra lenne szükség, hogy gyakorlati tudással rendelkezzenek a gyerekek. Ezért ma már sokan a középiskola elvégzése után nem egyetemre mennek, hanem beiratkoznak egy programozóiskolába, ahol 1-1,5 év alatt elsajátítják a legfontosabb gyakorlati alapismereteket. Nálunk is dolgozik több junior fejlesztő, aki hasonló „kódsuliban” szerezte meg az alapokat, amivel már tudott jelentkezni hozzánk dolgozni. Nekik nyilván sokat kell még tanulniuk, de nagyon jók a tapasztalataink. A fiatalok lelkesek, akarnak tanulni, akarnak változtatni, és viszonylag hamar fel tudják venni a ritmust.

  • A szakgimnáziumok nagyon sokféle szakon hirdetnek informatikus képzést, az irodai vagy  gazdasági informatikustól az informatikai rendszerüzemeltetőn át a szoftverfejlesztőig. Szülőként honnan tudhatom, melyik szak való a gyerekemnek?

Tizenévesen nagyon nehéz azt tudni, hogy az ember milyen irányba menjen el. Szülőként sem dolgunk tudni ezt. És az embernek nem is csak egy útja van. Én az informatikában személy szerint éppen azt szeretem, hogy számtalan ága és boga van. Olyan ága és boga, amiről 14 évesen az ember még nem is tud. Az informatikában, ha valaki az alapokat elsajátítja, az irányokat, a gondolkodást, a fogalmakat megismeri, akkor élete végéig válthat az egyes területek között. Lehet, hogy valaki programozóként kezd, de aztán kiderül, hogy van egy elemző attitűdje, és arrafelé vált. Számtalanszor van lehetőség arra, hogy az ember változtasson, ez előre nem dől el.

  • Milyen gyerekből lesz jó informatikus? Aki inkább magának való?

Sokfajta személyiséggel tud az informatika működni, vannak csapatjátékos szerepkörök, és vannak szakértői szerepkörök. Azok is megtalálják a helyüket, akik introvertáltabbak, akik szeretnek egy helyben ücsörögni, és tervezgetni. Például az architekt ilyen: neki a tervezés a feladata, kitalálni, hogy rendszerek, hálózatok hogyan építhetők fel minél egyszerűbben. Őt legtöbbször úgy látjuk, hogy rajzolgat magában. Hasonló hozzáállás kell, ha valaki adatbázist szeret programozni, mert a statisztikát, a számokat szereti. Ennek homlokegyenest ellentéte, ha valakit az automatizálás érdekel, vagy szoftverrobotokkal akar foglalkozni, vagy az informatikai biztonság, a hekkerek rabló-pandúr világa fogja meg. Ez mind informatika, de mindhez teljesen más hozzáállás kell.

  • Ha a gyerekemnek jó a kommunikációs készsége, humán beállítottságú, ráadásul nem is tud megülni sokáig egy helyben, biztos, hogy az informatika neki való?

Megtalálja a helyét az informatikában az is, akit a szociális kapcsolatok éltetnek, és sokkal inkább a közös feladatmegoldásban tud kiteljesedni. Az ilyen típusú gyerekből jó projektmenedzser lehet, akinek a feladata az, hogy miközben informatikai ismeretei vannak, problémákat oldjon meg egy csapat szaktudásán keresztül. Hogyan változtatjuk meg a folyamatokat, hogyan teszünk hatékonyabbá egy működést? - ilyen típusú kérdésekre keresi a választ, miközben öt-tíz-húsz fős csapatot vezet. Az erőssége a kommunikáció, jól bánik az emberekkel, tud határidőt betartani, és betartatni, de gyakorlatilag egy percet sem tölt a számítógép előtt. Ebből a rengeteg érdekes területből, nálunk, az Invitechnél is nagyon sok megvan. És az a jó, hogy az egyes területek között a kollégák mozoghatnak is.

  • Mire van szükség az informatika tanulásához? Kell a matematika?

Az informatikának vannak olyan területei, amelyek strukturált gondolkodást igényelnek. A programozás tipikusan ilyen, matematikai jellegű feladat, ahol algoritmusokat strukturált módon kell leírni.  Az informatikának azonban vannak olyan területei, mint a kereskedelem, vagy a solution, azaz megoldásszállítás, ahol inkább tudnak érvényesülni azok az emberek, akik nem ilyen strukturált gondolkodásúak, hanem az emberi kapcsolatokban erősek. Ők azért fontosak a folyamatban, mert gyorsan megértik, hogy a felhasználónak mire van igénye, mire van szüksége. Egy önvezető autó elindítása sem csak abból áll, hogy valaki megírja hozzá a programot. Arra is szükség van, hogy megértsük, az emberek hogyan szeretnek vezetni, a gyalogosok hogyan viselkednek az utcán, és ezeket be kell építeni a programba. Ehhez nem kell matematikai algoritmusokat ismerni, ez az emberi kapcsolatok megértésén, a kolléga soft skilljein múlik.

  • Mi a fontos egy felvételi beszélgetésen? A végzettség, a papír a diplomáról, vagy a tapasztalat?

Egy felvételi beszélgetésen mi soha nem néztük meg, a jelentkező hányas volt matematikából, vagy hányas volt analízisből. Az én személyes válaszom az, hogy mégcsak nem is a tapasztalat számít, hanem az attitűd. Ezt emelném ki nagyon. A pozitív hozzáállás, hogy akarjon megtanulni új dolgokat, és ne féljen ettől. Mi előszeretettel veszünk fel juniorokat, akikről tudjuk, hogy nem tudnak még nagyon sok dolgot, de szeretnének fejlődni, tanulni. Ha valakiben megvan a motiváltság, az ambíció, a tenni akarás, akkor megtaláljuk az attitűdjének megfelelő helyet. A mai fiatalok szeretnének hatást gyakorolni a világra, az emberek életét egyszerűbbé és jobbá tenni. Az informatikával ezt lehet igazán.